Cold House

A legújabb, és legfrisebb negyedik pontban két jelentősebb, világviszonylatban két nagy múltal rendelkező kultúrális országot szeretnék bemutatni. Az egyik Izrael, a másik pedig az arab országokat egybefoglaló gasztronómiai érdekességei!

Az izraeli konyha, és étkezési szokásai

 Izraeli konyha valójában nincs. Étkezési szokások vannak, de az izraeli konyha folyamatosan alakulóban van. Az izraeli polgárok közel 100 országból érkeztek, és mindenki hozott magával valamit a gasztronómiából. A helyzet akkor kezdett megváltozni, amikor a "Varázsszőnyeg Akció" repülőgépein megérkeztek a jemeni zsidók. Ennek utóhatása volt fontos, mert magukkal hozták a sütés-főzési tudományukat, a keleti konyhaművészetüket, ami ma a Közép-Európából érkezett bevándorlók körében is a legnépszerűbb. Megjelent a Humusz, ami csípős fűszerekkel, olívaolajjal tálalt csicseriborsó-pástétom. Ismerté váltak a grillen sütött húsok, a bárányból készült saslikok, kebabok. Ma, ugyanúgy mint olyan sokfelé a világon, Izraelben is tucatnyi olasz, francia, kínai, vagy japán vendéglőt találhatunk, de az igazán népszerűek mindmáig a keletiek.

De, hogy ne csak a vendéglőkről essen szó, íme néhány jellegzetesnek tekinthető, szinte mindennapos étel. A kubbe birka-, és marhahúsból Burghulnak nevezett búzadarával készült fasírozott keleti zsidó, arab, és örmény családoknál is egyaránt kedvelt. Az utcán forgó, nyárson sült bárányhús, a Swarma nemcsak látványos, hanem ízletes is. Ugyancsak utcán árulják a Falafelt. Saláta nélkül az izraeli étkezés aligha képzelhető el. Az átlag izraeli rendkívül sok salátát fogyaszt, emellett sok tejet, és tejterméket. A túrónak legalább harminc változata van. És egy kis édesség jó borral, vagy anélkül, a Beigel. Az izraeli beigel különbözik a kelet-európaitól. Ropogósabb, és szezámmaggal van sütve. Tel Avivban egy esti turistaséta általában egy beigel-pékségben végződik. Jeruzsálemben, az Óvárosban az utcán kínálják.

Mivel - a fentieket ismerve - egységes izraeli konyha nincs, így a recepteknek többféle változatával is találkozhat az arra járó.

Végezetül fontosnak tartok megemlíteni néhány zsidó ünnepekkel kapcsolatos gasztronómiai különlegességet. A Zsidó Újévkor az ételeknek szimbólikus jelentésük van. Főszerepet kap az édesség. A vacsorát általában mézbe mártott almával kezdik, és mézeskaláccsal fejezik be. Fogyasztanak továbbá gránátalmát, céklát, sárgarépát, vagy póréhagymát. Az előételek közé tartoznak a halételek, amik a bőséget jelképezik. A spanyol zsidóknál a rakott birsalma és a bárány a főétel, míg a kelet-európai zsidóknál a párolt-fűszeres sárgarépa, és a különböző párolt -. sült húsok. Másik ünnepük a Hannuka. Ilyenkor a két legnépszerűbb ételük a krumplis palacsinta, Levivot, és a különböző lekvárokkal töltött fánkok. A Tu Bishvat, a Fánk Ünnepét február elején szokták megtartani. Ilyenkor szárított gyümölcsöket, diót, fügét, datolyát, szentjánoskenyeret, mandulát szoktak fogyasztani. A Purimi Ünnepekre jellemző, hogy Hámán fülét fogyasztják. Ez a sütemény általában mákkal, és különböző gyümölcslekvárokkal van töltve. Tavasszal emlékeznek meg az egyiptomi kivonulásról, a Peszáhról. Ilyenkor a maceszlisztből készült ételeket, sült bárányt, párolt zöldségeket, főtt marhát eszik előszeretettel.

Az arab országok konyhái, és étkezési szokásai

Az igazi arabot, az igazi muszlint az különbözeti meg mindenki mástól, hogy nem eszik disznóhúst, és nem fogyaszt alkoholos italokat. Igaz nem mindenhol tartják be olyan szigorúan a vallás parancsait, mint Szaúd-Arábiában. Egyiptom, és Libanon - mivel mindkettőben jelentősen élnek keresztények - bizonyos vonatkozásokban liberálisabb. Ha a rangidős, vagy családfő nem utasít vissza egy pohár italt, akkor általában mások is elfogadják. A disznóhús az teljesen más. Egy igazi muszlin ember számára élvezhetetlen. Olyan arab országban is, mint Egyiptom vagy Libanon,  ahol árulnak sertéshúst, a huzamosabb ideje ott élő európaiak is leszoknak róla. Ebből a szempontból mindenképpen egységesnek mondható az arab konyha. Húsokban a legkedveltebb a bárány, és a birka. Egységes ételüknek tekinthetjük a Jemeni birkasültet, vagy a Szíriai kofta kebabot. Ezekután jön a csirke, a borjú, a hal, és mindeféle zöldség. Keleten erős a török hatás, s ahogy a Földközi.tenger partján nyugat felé haladunk egyre jobban érződnek a mediterrán jellegzetességek. Marokkóban a szenegáli konyha hatásai is fellelhetőek. Így az egységes arab konyhának mégis változatos a gasztronómiája.

Csaknem mindenfelé ismert a szezámmagból készült, Takinimártással fogyasztott padlizsán, vagy a csicseriborsó alapú Taboulé. Jemenben a legkedveltebb a roston sült birkacomb, Kuvaitban az étvágygerjesztő Petrezselyemsaláta, Szíriában a nyárson sült Birkafasírt, Egyiptomban a Falafel, Líbiában a Csisa, Algériában a Sült tojásos cukkíni, Marokkóban a Kuszkusz.

Az arabok, mivel az italfogyasztásban korlátozottak, szeretnek enni. A szegények szerényebben, a gazdagok, jómódúak választékosan, de mohón fogyasztják az ételeket. Talán ezért is rendelte el Mohamed a böjtöt. Az igaz hívő ember egy hónapig napkeltétől napnyugtáig nem vehet magához táplálékot. Csak akkor láthatnak az evéshez, amikor feljön az Esthajnalcsillag. Ezt a Moqattam hegyen lévő ágyúlövéssel jelzik.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat